Home

Ghána után az amerikai válogatott is megmutatta, hogyan kell megállítani a németeket a pálya közepén. A ghánaiak a középhátvédek középpályára való kimozdulásaival – szituatív emberfogással – gyakoroltak nyomást a német támadókra. Jürgen Klinsmann csapata ennél egy kicsit elegánsabb megoldással élt.

Az amerikai válogatott Ghána ellen egy 4-4-2-es rombuszalakzattal kezdte a tornát. Az első meccsen ez majdnem megbosszulta magát. A ghánai csapat szokás szerint a pálya szélein támadott, így az amerikaiak rombusza szétnyílt, majd teljesen szétesett. A széleken így nem tudtak hatékonyan védekezni, és a pálya közepén is bizonytalanná vált a helyzetük. Klinsmann Portugália ellen változtatott a formáción, és ezt a németek elleni meccsre is meghagyta. A rombuszt a középpálya bal oldalára állította fel. Elöl csak Dempsey támadott le, a középpálya jobb oldalán, a rombusz mellett pedig Zusi játszott. Nehéz számokkal leírni ezt az alakzatot, de ha csak a csapatrészek létszámát nézzük, akkor a 4-5-1 helytálló.

Miért áll fel rombuszalakban egy védekező csapat a középpályán? Azért, mert így nagy területet tudnak lezárni, így nagyon nehéz átpasszolni rajtuk a labdát. A láncvédekezéshez képest még az az előnye, hogy nemcsak szemből, hanem oldalirányból is ugyanúgy zár. Persze ez az előny hátránnyá is válhat: ha a támadók sok keresztlabdával tudnak játszani, akkor a rombusz lemarad, nem tud elég gyorsan tolódni. Az amerikaiak ezzel meg is szenvedtek kicsit. A láncvédekezés ebben sokkal jobb. A rombusz tehát egy kompromisszumos megoldás olyan csapatok ellen, amelyek elsősorban középen próbálnak támadni. (Ha valaki szeretne látni egy csúcsra járatott 4-4-2-es rombuszt, annak a februári Real Sociedad – Barcelona meccset ajánlom, amit a baszkok remek teljesítménnyel 3 – 1-re megnyertek).

A kis kitérő után jöjjön pár jelenet az USA – Németország meccsről.

usa-német-0204_f

Lahmtól indul a labda. Dempsey próbálja jobbra terelni a német támadást azzal, hogy leárnyékolja Hummelst. Kroost Zusi miatt nem érdemes megjátszani, így Schweinsteiger az amerikai rombusz egyik oldalán kapja a labdát. Bradley és Jones a passz pillanatában elkezdenek Schweinsteigerhez közelíteni, akinek így nincs más választása, mint Kroosnak passzolni.

usa-német-0207_f

Zusi és Dempsey letámadják Kroost. Felépül egy újabb rombusz, amely minden veszélyes passzsávot lezár. Kroos így csak hátrafelé tud passzolni, Hummels Lahmhoz gurít, így a németek ott vannak, ahonnan elindultak pár másodperccel ezelőtt.

Azért fontos azt is megjegyezni, hogy Németország nem vállalt igazán nagy kockázatot a támadásokban. A Lahm-Kroos-Schweinsteiger trió ahogy a Bayern Münchenben, ezúttal itt is jól teljesített labdatartásban, de nagyon kevés alkalommal próbálkoztak mélységi játékkal. Mielőtt túlértékelnénk az egyébként igazán jó amerikai védekezést, azért ezt is vegyük figyelembe.

Még egy szituáció a végére. Itt a szélen van a labda.

usa-német-3009_f

Ebben a játékhelyzetben látszik igazán, hogy mi az előnye a rombusznak a lánchoz képest. Megakadályozzák, hogy Boateng Scheinsteigerhez passzoljon, így csak egy sorral hátrébb tudnak labdát járatni a németek. Valamint Beckerman helyzkedése akadályozza Özil megjátszását. Özilnek az az egyik különleges képessége, hogy mindig talál magának helyet az ellenfél védelme és középpályája között. Az USA ellen nem volt könnyű dolga. Amíg Podolski pályán volt, elsősorban a jobb szélen kapott csak labdákat. Well done!

Reklámok

4 thoughts on “Az amerikai védelmi rendszer

  1. Szokásos jó elemzés! Lesz rá lehetőséged és/vagy kedved, hogy a kieséses szakaszban minden meccset elemezz? Egyébként milyen programot használsz a posztokban látható szituációk, felállások modellezéséhez?

  2. A mai meccsekről mindenképpen szeretnék írni. A hétköznapokon súlyos időhiányban szenvedek, ezért inkább már a holnapiakra sem teszek ígéretet. Meglátjuk. Ráadásul ezen a héten már kezdődnek az EL-selejtezők (Diósgyőr, Fradi), azokra is szeretnék egy kis időt szánni.

    A rajzokhoz egy ideje Inkscape-et használok (http://www.inkscape.org/en/), előtte meg ezt a webes programot használtam: https://cacoo.com/

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s