Home

Didier Deschamps sajátos játékstílust alakított ki Franciaország csapatának. Nagy rajongója a Guardiola-féle stílusnak, de annak elemeit elég nagy átalakításokkal emelte át a saját játékába, a felfogás azonban így is nagyon hasonló.

Fluid támadójáték

A fluid játék a sok helycserével, pozícióváltással valósul meg. Legegyszerűbb formája a mélységi váltás. Ekkor egy támadó hátralép egy sorral azzal az elképzeléssel, hogy az őt követő hátvéd is elhagyja a pozícióját, a megüresedett területre pedig a támadó mögötti csapattárs indulhat be. Egy másik gyakran használt manőver a szélső hátvédek felfutása az oldalvonal mellett, miután az előttük játszó szélső a pálya közepére ment át. Ezeket a kisebb mozgásokat lehet kombinálni is, akár 3-4 játékos részvételével megvalósítva a forgómozgást. Pozíció nem marad betöltetlenül, a védekező csapatnak pedig nagyon nehéz dolga van, mivel a gyakran és gyorsan elmozgó támadók ellen nincs hatásos ellenszer. Ha követik a támadót, azzal pont az ő kezükre játszanak. Ha nem követik, azzal megkockáztatják, hogy esetleg nem veszi át időben egy másik védőtárs, és így esetleg túl nagy területet adnak át a másik csapatnak.

A francia válogatott támadójátéka ezekre a kisebb-nagyobb helycserékre épül. De vegyük észre, hogy a helycserék a megjátszható játékterület növelésére, területszerzésre irányulnak. Így pontosabb lenne az a megfogalmazás, hogy a franciák a játékterület feletti kontrollra törekednek.

francia

A franciáknál a leggyakoribb helycserék egyszerű mélyégi váltások. Ezeket több párosításban is használják: középcsatár-szélső, szélső-szélsővédő, szélső-középpályás. A megfelelő passzok többnyire valamelyik szélső-középső sávból jönnek. (Milyen szó van arra a területre, amely a pálya egy függőleges negyedsávja, és a szélső sáv mellett van? Összekötőterület? Ötletem sincs). Hogy ki adja le a passzt, arra több lehetőség is van: a előrehúzódó Pogba, a behúzódó Valbuena, vagy a behúzódó Sagna. Ugyanilyen módon persze a másik oldalon is lehetséges.

Ahhoz, hogy a védők mögé tudjon indítani egy csapat, arra is szükség van, hogy az ellenfél középpályás- és hátvédsorát “meghintáztassák”, vagyis a köztük lévő távolság változását kiprovokálják. Vagy indokolatlanul magasra húzzák mindkét sort, vagy megnövelik a köztük lévő távolságot. Az első esetben nagy megjátszható terület nyílik a védekező csapat kapuja előtt, ahova egy mélységből érkező játéksot lehet kiugratni, kihasználva, hogy a védők lendülete éppen ellentétes a beinduló mozgással. A másik esetben pedig a védősor előtti nagy területre lehet begurítani a labdát például egy behúzódó szélsőnek, aki onnan könnyen tudja indítani a társakat. Itt is lehet persze próbálkozni védők mögé indítással, ilyenkor abból lehet előnyt kovácsolni, hogy egy kifejelt labdára a középpályások nem érnek vissza időben, így könnyen meg lehet szerezni.

És most már végre jöhet, amire végig próbáltam kilyukadni: hogy lehet az, hogy egy csapat fel-le táncoltatja az ellenfél védelmét? Röviden: úgy, hogy a labdát folyamatosan megjátszható állapotban tartják, így bármelyik pillanatban jöhet a gyilkos passz. És hogy oldják meg ezt a franciák?

francia-támadás-közép

Elsősorban úgy, hogy masszív létszámfölényt alakítanak ki az első harmadban. Cabaye a védőkkel hármas láncot alkot. Matuidi és Pogba a letámadó csatárok mellett/mögött helyezkednek. A két csatárnak szinte esélye sincs labdát szerezni az 5 játékossal szemben, így a labdás támadón gyakorlatilag nincs nyomás. A legjobb az egészben, hogy ezt kihasználva kényelmesen felmehetnek majdnem a félpályáig, és ott tarthatják a labdát. Az ellenfél középpályásai kénytelenek előrehúzódni, hiszen azt semmiképp nem szabad hagyniuk, hogy Matuidi vagy Pogba egy passz átvétele után megforduljon. A hátvédsor pedig ki van téve a csatárok akaratának. Mindenhova követniük kell őket, hiszen bármikor jöhet feléjük a passz. Nem muszáj persze a hosszú labdát megjátszani, vannak más lehetőségek. A szélen a középpályás és a szélsőhátvéd fölényben van az ellenfél szélsőjével szemben. Egy-két passz erejéig ők könnyen megtarthatják a labdát.

Ezeket figyelembe véve egy lehetséges támadás így nézne ki: Cabaye Varane-nak passzol, közben a csatársor hátratolja a védősort, ezzel kinyitva a sorok közti területet. A labdát ezután gyorsan eljuttatják (akár közvetlenül) Sagnához, ugyanebben a pillanatban Valbuena visszalép a pálya közepe felé, és Sagna leadja neki a labdát. Ha a védekező csapat nem kezeli jól ezt a helyzetet, akkor most Valbuena zavartalanul vezeti rá a labdát a védőkre.

francia-támadás2
Ez itt egy lehetséges folytatás egy gyors helycserével.

francia-támadás
Itt azt látjuk, hogy adott esetben nemcsak a sorok közti terület nyílhat ki, hanem a pálya labdától távolabbi oldala is. Egy pontos keresztlabdával is lehetséges a védők mögé kerülés. (Illetve passzlehetőségeket is jelöltem, amikből az is látszik, hogy miért nehéz elvenni tőlük a labdát).

A támadósorban rengeteg variáció lehetőség van. A szélső posztokra ott van Valbuena, Rémy, Ribéry, Griezmann. Mindegyikük tud bármelyik oldalon játszani, mi több, meccs közben is gyakran cserélnek oldalt. Míg Valbuena inkább a középpályára való visszalépésben és a szélen jó, addig a többiek kapura törésben is jeleskednek. Az várható, hogy a két szélső közül az egyikük gyakrabban játszik hátrafelé. Valbuena mellett leginkább Griezmannra illik ez a szerep.

A középcsatár posztján Benzema és Giroud is bevethető. Mindketten jól tartják a labdát, és kapura is veszélyesek. Benzemának annyi előnye van, hogy mozgékonyabb, és jól elboldogul a pálya szélén és a középpályán is.

Védekezés és váltások

A Bleus alapvetően középpályást letámadást játszik. A formációt rugalmasan kezelik. Az alapfelállás a 4-1-4-1, a védők előtt Cabaye-jal. Azonban ebből szépen tudnak váltani 4-4-2-be. Matuidi fellép a csatár mellé, helyét pedig Cabaye veszi át. Ezt a váltást mindenféle fennakadás nélkül csinálják, nagyon látványos.

Ennél azonban sokkal érdekesebb, amikor labdát veszítenek. Ugyanis olyankor bejön a Guardiolától átvett 6 másodperces szabály, vagy hogy megpróbálják visszaszerezni a labdát 6 másodperc alatt. A labdához legközelebbi játékos indítja a vadászatot, 2-3-an a rövidebb passzokat próbálják ellehetetleníteni, míg a csapat többi része a távolabbi területeket védi. Ha nem sikerül a visszatámadás, akkor gyorsan visszaállnak a normál középpályás presszingre.

A labdaszerzés utáni váltás a labdaszerzés helyétől függ. Ha az ellenfél védői és középpályásai között szereznek labdát, akkor gyors kontratámadást indítanak. Ha hátrébb, akkor a labdához pozicionálják magukat, és megpróbálják biztonságban megtartani, majd elkezdeni a rendes támadásépítést.

Konklúzió

Nagyon érdekes a franciák játéka. És ami fontos, hogy hatékony is. Nehéz ellenük gólt szerezni, ők dominálnak. Emellett pedig a játékoskeretük is az egyik legerősebb a világbajnoki mezőnyben. A csoportjukban nem lehet más céljuk, mint a győzelem. Nagy csalódás lenne, ha nem jutnának legalább a legjobb 8 közé.

Advertisements

One thought on “Készüljünk a vb-re: Franciaország

  1. Visszajelzés: Franciaország 2 – 0 Nigéria | kontrapresszing

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s