Home

A 2010-es ausztrál válogatotthoz képest az idei egy kicsivel támadóbb felfogású focit játszik. Próbálják levetkőzni a kontracsapat szerepet. Támadásaik kifinomultabbak, a türelmes, lapos passzos támadásépítés már legalább annyira jellemző, mint a védekezés-kontrázás – még ha kicsit sematikus is. Védekezésben jóval kalandosabbak, mint korábban, nemcsak a saját térfelükön bekkelnek, hanem rövid szakaszokban a támadóharmadban is letámadnak.

Sematikus támadások

ausztália

A támadások a középső védőktől indulnak, akik a kapustól a tizenhatosukon kapják a labdát. A szélső hátvédek előrébb állnak fel, ők lesznek a következő célpontok. A két belső középpályás szerepe különbözik. Míg Milligan közvetlenül a hátvédek előtt helyezkedik, Jedinak feljebb megy. Rogic hátrébb vonja magát, próbál az ellenfél sorai között helyezkedni. A szélső hátvédek a labdát elsősorban a pálya közepére próbálják juttatni, Jedinak és Rogic helyezkedése ezt szolgálja elő. Ilyenkor már csak a három támadó van a labda előtt. Cahillt nemcsak lapos indításokkal próbálják kiugratni, fejre is sokszor kapja a labdát a háta mögül. Ha valamelyik szélsőt indítják, annak általában egy beadás lesz a vége. Ezeket a beadásokat nemcsak az alapvonal közeléből indíthatják, hanem akár a támadóharmad elejéről is. A szélső védők ritkán futják túl az előttük játszó szélsőt, ennyire nem kalandos a játék.

Röviden összefoglalva: a pálya szélső sávjában cikk-cakkban haladnak a támadások, a középpályások helyezkedése ennek a támogatására irányul. Ettől ritkán térnek el. Ez nagy hátrány lesz olyan ellenfél ellen, amely jól támad le. Ha le tudják zárni a szélsővédők felé vezető utat, az már fél labdaszerzés, hiszen a pálya közepén az ausztrálok nem a közvetlen passzra helyezkednek. Így könnyen zavarba lehet hozni őket.

Kontratámadások

A kontratámadás még mindig a legélesebb fegyver az ausztrálok kezében. A központi figura itt Rogic lehet. A labdaszerzés után ő az első számú félpont. Míg a másik három támadó megiramodik, ő visszalép a labdáért, és rögtön keresi vele a társakat. Gyorsaságát és jó cselezőkészségét kihasználva azonban egymaga is elindulhat.

Védekezés

Az elején említettem, hogy az auszik játékában megjelent a támadóharmadbeli letámadás. Azonban ezt csak ritkán használják, és olyankor sem gyakorolják igazán aktívan. Soha nem kockáztatják meg, hogy nagyon kinyíljanak, így csak a triviális területeket zárják le.

A legtöbb esetben előbb-utóbb visszazárnak a saját térfelükre, és csak az ellenfél középpályásait kezdik támadni. A 4-4-2 első vonalában Rogic és Cahill. A hátvédsor végig egy szűk területen próbál felállni, csupán méterekre a büntetőterületüktől. A középpályán nem igazán a területek lezárására fókuszálnak, hanem az emberfogásra. Előfordulhat, hogy így elveszítik a játék irányítását, ebben az esetben pedig az egész csapat kénytelen hátrébb vonulni. Ilyenkor rendesen beszorulhatnak, és csak reménykedhetnek, hogy lesz valaki a megfelelő helyen a megfelelő időben: egy lövés blokkolása, egy pontatlan passz megszerzése, egy jó felszabadítás. Az ilyen szituációkból a kontrák sem jönnek ki jól, mert sokan nincsenek a megszokott helyükön.

Konklúzió

Az ausztrál válogatott azért még mindig egy óvatos csapat. Támadásban nem szeretnek nagyon kalandozni, de az mindenképpen dicséretes, hogy a labdatartásukkal próbálnak valamennyi dominanciát kiharcolni. Védekezésben is a játék irányítására törekednek, de ezt az irányítást nem tudják sokáig megtartani, ebből pedig lehetnek komoly problémáik. A kontratámadások akkor működhetnek, ha a középpályán szerzik meg a labdát, ahhoz viszont proaktívnak kell lenniük. Összességében nem olyan rossz ez a csapat, tudják, hogy mit akarnak játszani, de nem hiszem, hogy Hollandia, Spanyolország és Chile mellett lenne esélyük a továbbjutásra.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s