Home

A 2010-es vébén és a 2012-es EB-n is elődöntőig jutott a német válogatott. Várhatóan idén sem szerényebb célokért fognak küzdeni. A 2010-es csapat elsősorban kontrajátékot játszott, de az évek során szép lassan átalakult, fejlődött a stílusuk.

A legnagyobb változás a dominancia, a játék irányítása. Dominancia támadásban és védekezésben. Ha náluk van a labda, akkor azt megpróbálják minél hosszabb ideig tartani, gyorsan járatva azt, keresve a rést az ellenfél pajzsán. A gyors passzjáték, a kis területeken végrehajtott kombinációk adják a német támadójáték alapjait. Ehhez megvannak a megfelelő játékosok is, az új generáció tagjai már ebbe a stílusba “nőttek” bele: Götze, Kroos, Reus, Schürrle, Müller… Persze a kontrajáték sem tűnt el Jogi Löw repertoárjából. Gyors passzokkal és Özil, Götze, Schürrle gyorsaságával most is képesek pillanatok alatt lerohanni a kinyíló ellenfeleket.

A játék másik kulcseleme a presszing. Az csapat igazi erőssége ezen a területen, hogy a letámadást változatos intenzitással és magassággal képes végrehajtani. Ha arra van szükség, az ellenfél középpályásaira gyakorolnak nyomást, mint ahogy a korábbi években tették. Viszont képesek egészen az ellenfél kapusáig letámadni, rossz passzokra kényszerítve az ellenfél védőit, így az ő térfelükön szerezve meg a labdát. A letámadás mellett próbálkoznak a labdavesztés utáni visszatámadásban (kontrapresszing!) is, de meglátásom szerint ezen a ponton vannak problémáik.

Játékrendszerek

német2 német

Csatárral vagy csatár nélkül? Löw olyannyira átállította a csapatot a lapos passzos játékra, hogy egy klasszikus középcsatárnak szinte semmi keresnivalója nincs a keretben. Stefan Kießling emiatt a játékfilozófiai kérdés miatt soha nem szerepelt a szövetségi kapitány elképzelésiben. Az egyetlen igazi 9-es a keretben a veterán Miroslav Klose, rajta kívül talán Kevin Volland jöhet még szóba ezen a poszton.

Löw elsősorban a pálya közepén szeret támadni. A szélről behúzódó szélsőkkel és a csatlakozó középső középpályásokkal próbálnak masszív létszámfölényt kialakítani a tizenhatos előterében. Sok mozgással próbálják felnyitni a védősort, és ott kiugratni egy oldalról, vagy mélységből érkező támadót. Klose itt sok esetben inkább hátráltató tényező, mivel nem olyan mozgékony, mint a társai. Emiatt a szélsők szinte teljesen középre húzódnak, és a középpályáról is fellép valaki az első sorba. Ha nincs megfelelő fedezék a támadók mögött, akkor könnyen bajba kerülhetnek egy labdavesztés után, hiszen az üres széleken gond nélkül kihozhatja a labdát egy gyors csapat.

Éppen ezért nagyon fontos szerepe van a pálya közepére pakolt háromszögnek. Ennek a háromszögnek az a sajátossága, hogy forog. Nincs rögzítve, hogy 1-2 vagy 2-1 felosztásban áll, és az sem, hogy ki marad hátul, és ki tör előre. Mindig van egy vagy két játékos, aki fedezi a többieket. Schweinsteigernek kulcsszerep juthat, hiszen ő a támadásokban és a védekezésben is komoly erőssége a csapatnak. A csapatnévsort nézve Lahm vagy Khedira, esetleg Kroos lehet az, aki a fedezet szerepkörben fog gyakrabban játszani. A felső csúcsba leginkább Kroos várható. Mivel az itt játszó játékosnak támadásban sokszor kell a fedezetposztra visszahúzódnia, nem valószínű, hogy Götzét vagy Özilt feláldozná ide Löw. Ha Schweinsteiger fix 6-os lenne, akkor persze ez sem elképzelhetetlen.

Amennyiben középcsatár nélkül áll fel a csapat, akkor a flexibilitás az első sorokban is megjelenik. Özil többször játszott már hátravont csatárként, de ilyenkor is gyakran váltogatta helyét a szélsőkkel. A rendszer előnye, hogy úgy tudnak létszámfölényt kialakítani középen, hogy nem kell feladni a pálya szélét. Az összerántott védelem mellett ki lehet ugratni a szélsőket.

A presszing

Két esetre lehet számítani: a középhátvédek, kapus letámadása, valamint a középpályások letámadása. Előbbi esetben sok emberfogást használnak a pálya felső részén, a hátvédsor és a hátsó középpályások kompakt egységként várják a hosszú indításokat, vagy az előrevágott labdákat. Utóbbi esetben inkább a területszerzés a cél. 4-4-2-ben vagy 4-2-3-1-ben állnak fel. Akárcsak támadásban, itt is a pálya közepét próbálják megszerezni. A labdát az oldalvonal felé próbálják terelni, majd ott megszerezni, vagy ha az nem megy, akkor legalább visszaszorítani a támadókat.

Középpályás letámadás 4-2-3-1-ben

Középpályás letámadás 4-2-3-1-ben

Kompakt hátvédlánc.

Kompakt hátvédlánc.

És hogy mi a baj a visszatámadással? Annyira középre koncentrálódnak a támadók, hogy nem tudják lezárni az oldalra vezető utakat. És sok esetben túl kevesen vannak a labda mögött ahhoz, hogy vissza tudják szorítani a kibontakozó támadást. Ilyenkor a védelemre nagyon nehéz feladat vár, hiszen nagy lendülettel, akár létszámfölényben érkezhet a másik csapat. Rendkívül fontos a jó helyezkedés, senki nem támadhat ki meggondolatlanul, nem állhatnak fel túl szélesen, se túl keskenyen. Az EB-n ebből voltak problémáik, főleg Olaszország ellen az elődöntőben, amelyben mindkét gólnál helyezkedési hibákat követtek el.

A védősor

A csapatnak nincs igazán összeszokott középsővédőpárja, ami gondot jelenthet az előzőekben írtak miatt. Boateng és Mertesacker a két legvalószínűbb jelölt. Főleg Mertesacker lehet a gyenge pont a lassúsága miatt, így Boatengnek különösen felkészültnek kell lennie, hogy le tudják védekezni a kontrákat.

Nagy kérdés, hogy Lahm fog-e játszani a védelemben. A bal- és a jobbhátvéd posztra is ő a legjobb jelölt, viszont megfelelő középpályások hiányában nem biztos, hogy itt fog szerepet kapni. Rajta kívül a dortmundi különítmény tagjai léphetnek pályára: Schmelzer, Großkreutz, Durm.

Konklúzió

A német válogattól domináns támadójátékot, intenzív letámadást, gyors, kombinatív focit várhatunk. A támadósorban sok variációs lehetőségük van, nemcsak a játékrendszert, de a különböző rendszerek összetételét is meg tudja változtatni Joachim Löw. A csapat képes saját térfelére visszaállva védekezni, és onnan gyors kontrákat indítani, és arra is képes, hogy hosszú időre eldugja a labdát. Ezek a játékelemek jól jöhetnek több gólos vezetés esetén.

A németek gyengéje, hogy kontrákból sebezhetőek. A középhátvédeknek és a hátravont középpályásoknak lesz fontos szerepük abban, hogy jól jöjjenek ki ezekből az esetekből.

Az előző tornák elődöntői után idén bizonyára többet szeretnének. Taktikailag és technikailag a legjobbak között vannak, ezért jó esélyük van arra, hogy a korábbi eredményiket megismételjék, vagy túlszárnyalják.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s