Home

A legújabb trend, amely a labdarúgásban hódít az aktív védekezés, avagy “előre” védekezés, avagy a labda szisztematikus támadása. Ez a 21. századi megújult német labdarúgóstílus alapja, de szinte egész Európában meghonosodott már. Talán mondanom sem kell, nálunk még nem. Utoljára a Sousa-féle Videotontól láthattunk ilyen játékot magyar pályán. De most itt van a Pécs, és megmutatják, hogy azért van olyan csapat, amely próbál lépést tartani a fejlődéssel. Az alábbiakban a Győri ETO ellen 5-2-re megnyert mérkőzés alapján próbálom meg bemutatni a PMFC modern felfogású játékát.

Aktív területvédekezés, presszing

A területvédekezés megvalósításának uralkodó módszere a láncvédekezés. A láncvédekezés alapműveletei az oldalirányú tolódás, a magasság tartása, a hátrahúzódás (passzív fázis) és az előretolódás (területszűkítés, aktív fázis). Természetesen a csapat minden műveletet összehangoltan végez. Az átlagos NB1-es csapat (és a válogatott) ezek közül talán csak a tolódást valósítja meg, de az összehangoltság itt sem igazán jellemző. Ennek szokott az lenni az eredménye, hogy az ellenfél a szétesett védősoron átgázol, vagy pedig a védelem hátraszorul a saját kapujához, töri a hátukat a háló, és csak reménykednek, hogy lesz olyan pillanat, amikor fel tudnak szabadítani. De térjünk vissza a Pécshez, akik ennél sokkal magasabb szinten valósítják meg a védekezést.

kompakt

A képen látható (részben) a védekezési alapfelállásuk. A formáció 4-4-1-1, a védősor a kaputól 30 m-re áll fel. Figyeljük meg a kompaktságot egyrész a két négyeslánc között, másrészt magukon a láncokon belül: egy 30×30 négyzetméteres területre terelik a játékot.

A PMFC védekezésének célja a szabályos labdaszerzés. Erre több módszerük is van. Az egyik, hogy a játékot a szélekre terelik, és ott létszámfölényt kialakítva izolálják a labdás támadót.

dupla2

A képen a szélső hátvéd és a szélső középpályás együttműködése. Ugyanilyen kettőzést hajtanak végre akkor is, amikor támadónak sikerül labdát kapnia a védő- és a középpályássor között.

dupla

A belső védő és a belső középpályás együttműködése.

A kompaktságot a labdaszerzés folyamata során végig megtartotta a pécsi csapat. Mivel a játékot igyekeztek a szélre terelni, ez a két a gyakorlat azt jelenti, hogy a pálya egyik felét gyakorlatilag üresen hagyják. Amennyiben nem sikerül nyomás alatt tartani a labdás támadót, az egy jó keresztlabdával veszélyes helyzetet alakíthat ki. Erre is van azonban megoldás.

láncok

Az utolsó védő a képzeletbeli függőleges felezővonal mellett áll. A labdás támadó pillanatnyilat nincs nyomás alatt, így a túloldali szélső, a fiatal Kővári igen intelligens módon lezárja a tátongó üres területet.

A szélekre terelés úgy történik, hogy jó helyezkedéssel lezárnak minden más irányt. Ha ez megtörténik, akkor a szélen védekező játékos előre tudni fogja, hogy mikor fogják kipasszolni a labdát.

pressz anticip

Mindkét képen ugyanazt látjuk. A kompakt középpálya elzárja a passzolási lehetőségeket. A fennmaradó egyetlen passzra pedig már számítanak a védők, már a labda elrúgása előtt elindulnak. És azt se felejtsük el, hogy a kaputól 40 m-re történik a labdaszerzés. Nem semmi.

Mindezek mellett azonban a leshatár szabályozása az, amivel igazán kiemelkedik a Pécs. Ami azt illeti, a területszűkítést néha túlzásba is vitték, amiből több problémájuk is származott, de maga a felfogás az nagyon dicsérendő. Az ETO oldalpasszainál tartották a magasságot, csak oldalirányú tolódást végeztek. Hátrapasszoknál, cselezéseknél, amikor a labdás nem “lát”, folyamatosan szűkítették a területet, ahogy azt kell. Nekem különösen tetszett az egyik szabadrúgás utáni lesreállítás, amit magyar pályán sajnos ritkán látni.

les

A beadást pont egy támadó lábára fejelték a védők, de semmi probléma nem származott ebből, mert amíg a labda a levegőben volt, szépen kitolták leshatárt. Az ETO támadói jelentősen lemaradtak, ebből is látszik, hogy az aktív védekezés mennyire nem része az NB1-es játékfelfogásnak.

Átrendeződés

Igazából nem tudom, hogy mi a jó szó erre. Úgy szokták mondani, hogy átmenet védekezésből támadásba, illetve támadásból védekezésbe. Ezek a támadás és a védekezés mellett a játék legfontosabb fázisai. Vannak csapatok, amelyek egész játékukat ezekre építik (pl. a Dortmund vagy a Barcelona (gyors labdavisszaszerzések)). Más nyelvekben erre kitalálták a megfelelő szavakat (defensive/offensive transition, defensives/offensives Umschaltspiel, transiciones defensa/ataque), magyarban még nem hallottam jó kifejezést.

A PMFC-nek mindkét váltásra van megoldása. Kezdjük a labdavesztéssel. A játékhelyzettől függően két lehetőség van. Az egyik az, hogy megpróbálják azonnal visszaszerezni a labdát (Gegenpressing, kontrapresszing), a másik, hogy nagyon gyorsan visszazárnak, és megpróbálják felvenni a védekezési alapfelállást. Mindkét esetben csapatszintű mozgásról és összműködésről van szó.

kp kp2

Ha a labda közelében létszámfölény vagy -egyenlőség van, akkor indul a kontrapresszing. Ketten rögtön megtámadják a labdást, a harmadik játékos egy esetleges mélységi passzra próbál helyezkedni. A második képen a két védőnek sikerül visszafordítania a labdást, a fedező játékos itt már tudja, hogy hova várható a passz. Ez a szituáció egyébként szabálytalansággal végződött, de nagyon jól indult.

kpr1

Ez nem létszámfölényes szituáció, viszont a labdát csak hátrafelé lehet játszni, így érdemes itt is visszatámadni. Az ETO-játékosok közül egyedül Wolfe helyezkedik támogatójátékra.

kpr2

A támadás folytatódik, egyelőre egy védővel (végülis most a védők támadnak, vagy mi). Itt csak a kapus helyezkedik jól, úgyhogy tulajdonképpen nincs is szükség csapatszintű lerohanásra.

kpr3

Most csak Wolfe megjátszható, mindenki láthatja, Márkvárt(?) meg is támadja, mielőtt labdát kaphatna. Az ETO-sok helyezkedése egészen szánalmas. A sárga cipős ETO-játékos ezután üresen marad, itt hibáztak a pécsik, ezután viszont továbbra is nyomás alatt tudják tartani a labdás játékosokat, így legalább sikerül őket hibára kényszeríteni, ha a labda nem is lesz az övék. Az egész jelenet videón:

A következő játékszituációban is kontrapresszinggel próbálkoznak, azonban nem járnak sikerrel, az ETO ki tudja hozni a labdát. Így fénytani sebességgel zár vissza az egész csapat, amíg az egyik hátvéd lelassítja és kiszorítja a támadót.

Térjünk át a labdaszerzés utáni váltásokra. Ezek kontratámadásban végződnek. Azonban ahhoz hogy lendületet vehessen a támadás, ki kell szabadítani a labdát, és fel kell állni a labdakihozatalhoz. A PMFC megoldása erre a helyzetre általában egy rövid oldal- vagy visszapassz, amit egy szinte függőleges mélységi indítás követ. A mélységi indítást kapó játékos a labdaszerzés és az előző passz ideje alatt veszi fel a pozíciót. A mélységi passz helyett az is előfordulhat, hogy a támadó elindul a labdával, ha van előtte elég terület és nincs kinek passzolni.

A 3. és a 4. jelenetben figyeljük meg a mélységi passzt váró játékosok helyezkedését. A 3.-ban Márkvárt vakon tudott passzolni, mert mindkét játékos betartotta a “protokollt”.

Advertisements

3 thoughts on “Pécsi MFC: aktív védekezés, gyors átrendeződés

  1. Üdv!
    Gratulálok, nagyon jó elemzés!
    Mellesleg lehet egy témajavaslatom? Évek óta figyelve a Debrecen játékát, mintha kialakult stílusuk lenne már Herczeg Andrástól kezdve, bár lehet,hogy nem jól látom. Ha jól látom, és tényleg van olyan, akkor szívesen olvasnék róla.

    • Örülök minden javaslatnak, mert egyébként nem könnyű témát találni a mai magyar focival kapcsolatban. A Debrecen valóban figyelmet érdemel mint az utóbbi évek legstabilabban teljesítő csapata. Már korábban is gondoltam rá, hogy részletesebben foglalkozzak velük, de akkor majd most. Most már tényleg elkezdem.

  2. Visszajelzés: DVSC 2 – 0 Cliftonville | kontrapresszing

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s