Home

24 meccsen 21 kapott gól, ez egyet jelent a hatékonysággal. A játékosok a meccs utáni nyilatkozataikban rendre megemlítik mint a játék egyik kulcsát, hogy Artner igazán ütős védelmet rakott össze. De hogy működik ez a védelem? Mik az előnyei? Mik a hátrányai? Ezt próbálom meg összefoglalni.

Áttekintés

markingRöviden összefoglalva: Artner Tamás a területvédekezés és az emberfogás egy érdekes kombinációját alkalmazza. Kevés csapatnál (főleg Nyugat-Európában) találkozhatunk ezzel a megoldással (egy hasonló példa lehet a Dieter Hecking-féle Nürnberg – az összefoglalóban látható védőmunka ismerős lehet számunkra).

A szemléltető ábrán a lényeg. A csapat megközelítőleg a védekezésben használt alapfelállással kezd. A játékosok körül van az általuk védendő terület. Ha egy labdás ellenfél belép erre a területre, az adott védő szoros emberfogással fogja követni addig, amíg nem sikerül szerelni, vagy el nem hagyja a területet. Utóbbi esetben egy másik védekezőjátékos veszi át a támadót hasonló módon, a társ pedig újra elfoglalja eredeti pozícióját.

Rövid gondolkodás után észre is vehetjük ennek a stratégiának az egyik hátulütőjét: a pozícióját elhagyó védő helyén egy lyuk keletkezik, egy viszonylag nagy üres terület, amit egy támadó könnyedén elfoglalhat, és ha a támadó csapat ügyesen és gyorsan tud kombinálni, akkor a labdát is bejuttathatják erre a területre.

Ezt a problémát persze ki lehet küszöbölni: a kilépő játékos helyét egy csapattárs átveheti. Ezzel persze ugyanaz a probléma fennáll, hiszen ezúttal is lyukas marad valahol a terület. Ugyanakkor ezekkel a mozgásokkal időt lehet nyerni, ráadásul az újonnan nyíló területek nehezebben bejátszhatók a támadók számára. Emellett a védőnyomástól szenvedő támadók nehezen tudnak kombinálni, ami szintén a védelem malmára hajtja a vizet.

Röviden így foglalható össze a védelmi mechanizmus. Példák következnek.

A gyakorlatban

A Debrecen ellen 33:24-től 33:34-ig:

dvsc3324

Ramos a labdával, Iszlai előremegy, hogy megpróbálja szerelni. Iszali helye üres marad, ide fut be Coulibaly, akit viszont Devecseri követ a térfél közepéig.

dvsc3331

Ramos Coulibalynak passzolt, aki lerázta Devecserit és a kapu felé tart. Tóth és Guzmics egyszerre ugranak ki rá. Közben Rajos végigkövette Szakályt, Búrány viszont elengedte Rezest, így még mindig stabil a hátsó sor.

dvsc3333

Coulibaly oda tudta adni a labdát Rezesnek, akit így Rajos rögtön meg is támadott. Búrány közben átvette Rajostól Szakályt, Devecseri pedig visszatért eredeti helyére. Guzmics Coulibalyt őrzi. Végül Rajos és Guzmics együttes erővel megszerzi a labdát és előrepasszolja Iszlainak.

A bevezetőben leírt pontokat mind fellelhetjük ebben a rövid példában: a játékosok sokszor akár egészen messzire elhagyják a helyüket. A társak átveszik az üres pozíciókat. Más területére átlépő embert nem követnek. Dolguk végeztével visszatérnek az eredeti helyükre.

Ilyen példából minden meccsen rengeteget láthatunk, érdemes figyelni rájuk. Viszont többet nem rajzolok fel, mert annyi időm azért nincs, ráadásul a lényeg mindenhol ugyanaz.

Hátrányok

Az egyik legnyagyobb hátrány, hogy ezt a fajta védőmunkát nagyon nehéz kivitelezni. Pontos összhangra van szükség, hogy a bonyolult mozgásokat mindenki jól csinálja, hogy sehol ne maradjon könnyen bejátszható nyitott terület. Nem véletlen, hogy Rózsa egész meccsen hangosan irányítja a többieket (tv-s közvetítésekben hallani néha), hogy ki hova fusson, ki kit vegyen át.

A Videoton elleni kapott gól pontosan az összhang és a szervezettség hiánya miatt jött.

videotonhiba

Kalász Gomest és Mitrovicot kezdte támadni, messze előrement. A probléma itt az volt, hogy senki nem vette át a helyét, így Kovács szabadon kaphatta a labdát, és lendületből mehetett a védőkre.

A másik probléma, hogy nem működik abban az esetben, ha a pálya fontos pontjain nincs létszámfölényben a védelem. A legszembetűnőbb ez a Debrecen ellen volt, miután Sidibe beállását követően két csatárral támadott a Debrecen. A két belső védő mozgástere ezáltal nagyon leszűkül, hiszen nem érdemes nagyon magukra hagyniuk a csatárokat. Így viszont nem tudnak besegíteni a középpályás védekezésbe a kiugrásaikkal, ahol emiatt esetleg emberelőny alakul ki az ellefél javára. (A Debrecen ellen 3-2, Rajos és Iszali hátrányban). A végső következménye az egésznek, hogy óriási nyomást kell elviselnie a védelemnek, és közben egyre közelebb szorulnak a saját kapujukhoz.

Így alakulhatnak ki veszélyes helyzetek a beadások után, hiszen a védők a kis helyen nem tudnak lendületet venni. És így alakulhatnak ki távoli lövőhelyzetek az üres középpályáról.

Nem véletlen, hogy Artner a két csatárral játszó csapatok ellen két belső védőt és egy klassziku söprögetőt küld pályára. Így egy hátvéd mindig be tud segíteni a középpályán.

Úgy tűnik tehát, hogy a rendszer megfelelő alapfelállás segítségével hatékony tud lenni. Azonban van még két dolog, amivel ezért a hatékonyságért fizetünk.

Az egyik: 66 sárga és 5 piros. Ez elég sok lap, “előkelő” helyet foglalunk el a fairplaytabellán. a 66 sárgalapból 43-at középpályás szerzett. Ez azt mutatja, hogy kockázatos játékot játszunk, mert előfordul, hogy egy játékos nem ér ki időben a területére lépő ellenfélre, vagy esetleg túl agresszíven lép oda. Szóval mindenképpen benne van, hogy az ellenfelek kijátsszák az emberfogást.

A másik dolog a lapokon kívül, hogy nem proaktív a rendszer. A csapat kénytelen mélyen visszahúzódni, magára engedve az ellenfelet. Még ha a középpályán ki is támadnak, az általában csak megfékezésre elég, labdaszerzésre nem. Így előbb-utóbb a kapu közelébe ér az ellenfél, ahol kevés lehetőség marad. A labdaszerzés ritkán sikerül, inkább egy bedobást vagy kirúgást harcolunk ki.

A labdaszerzések után viszont neház támadásba váltani, hiszen 1-2 játékos kivételével a csapat mélyen hátul helyezkedik, ráadásul az emberfogás miatt soha nem lehet tudni, hogy éppen ki hol található. Így nehéz kontrázni.

Konklúzió

Összességében elmondhatjuk, hogy bizonyos kompromisszumok árán el tudjuk érni, hogy kevés gólt kapunk. De végső soron, ha egy csapat kevés gólt kap, akkor nem kell sokat rúgni az eredményességhez.

Én azért azt remélem, hogy a következő szezonban modernebb megoldással áll elő Artner, ami védelmet illeti. Szívesen látnék igazi presszinget, ami – mint ahogy a Bayern és a Dortmund példája is mutatja – a hatékony védekezés és az elsöprő támadás kulcsa.

Advertisements

7 thoughts on “Hogyan védekezik a Haladás?

  1. Jó meglátásaid vannak, ám a konklúzióval nem értek egyet. Egyelőre nem csak működik, hanem jól is működik ez a típusú védekezés. Az elmúlt öt meccsen egy gólt kaptunk – persze tudom, hogy csak kettőt rúgtunk. Azonban a helyzeteink megvoltak ahhoz, hogy ez a két rúgott gól öt-nyolc is lehetett volna.

    • Igazad van abban, hogy kis szerencsével lehetne jóval több gólunk is. Ettől függetlenül valahogy nem érzem az átütő erőt a támadásainkban. Viszont ha támadásban nem is, legalább hátul szerencsénk volt akkor, amikor nem működött jól a védekezésünk (pl. Debrecen ellen a második félidő első fele).

      • nekem is tetszik az írás,
        de egy egész pályás letámadást, nem tudom elképzelni, hogy két ilyen szélső védővel meg lehetne oldani…. (nem bántásból mondom, de nem hiszem, hogy ez lenne az erősségük, amire építeni kellene). Az eredmények alapján bejött ez a fajta stílus, persze a látvány rovására ment ebben igazad van. 🙂

      • A támadóharmadban való letámadást szerintem csak bizonyos helyzetekben kellene elkezdeni. Pl. ha labdát veszítünk támadás közben, vagy ha biztosan meg tudunk akadályozni egy hazaadás utáni kapuskirúgást. Ráadásul a legtöbb nb1-es védő szerintem akkor is simán előrebikázza a labdát, ha semmi nyomás nincs rajta.

        Éppen elég nagy előrelépés lenne, ha a középpályán képesek lennénk a presszingre. A játékosaink nagy részének szerintem van akkora játékintelligenciája, hogy meg tudja ezt tanulni. Az edzőn múlik, hogy ez sikerül-e. Sajnos úgy tűnik, hogy a magyar edzők ezt nem erőltetik. Egyedül a Videotontól láttam meggyőző módon ezt a játékot, nem véletlen, hogy az EL-ban jó eredményeket értek el (legalábbis a magyar átlaghoz képest).

        Ha sikerülne ilyen módon modernizálni a védekezésünket, azzal nagyon sokat nyerhetnénk. A hátsó sorunk jóval magasabban játszhatna (most a 16-os környékén áll), tudnánk labdákat szerezni a középpályán (eddig labdák helyett inkább lapokat szereztünk, hátul is inkább csak mentéseink voltak), és meggyőződésem, hogy ezek miatt támadásban is tudnánk erősödni.

  2. Visszajelzés: Haladás 1-1 Kecskemét | kontrapresszing

  3. Visszajelzés: Győri ETO 0 – 2 Maccabi Tel Aviv | kontrapresszing

  4. Visszajelzés: Videoton 2 – 0 Haladás | kontrapresszing

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s