Home

lineupsEgervári Sándor dobta a már-már szokásosnak mondható 4-2-3-1-es alapfelállást, helyette egy rugalmas 4-4-2/4-4-1-1-ben küldte pályára a csapatot, amit egyébként már szintén ismerhetünk. Szabics szabad szerepben játszott: a játékhelyzettől függően megfordult a csatársorban, labdákért futott a szélekre és a saját térfélen is gyakran feltűnt. Hajnal ezúttal is viszonylag mélyen játszva próbálta építeni a játékot. A bal szél aktívabb volt támadásban, mivel Vanczáknak nem igazán a szélsőhátvéd pozíció a sajátja. Ennek köszönhetően Koman nem igazán húzódhatott előre, mert akkor túl nagy űrt hagyott volna Vanczák előtt. A bal oldalon Kádár biztosította a széljátékot, így Dzsudzsáknak is sokkal több lehetősége volt a mozgásra.

Magyar presszing

A román támadásokat már akkor elkezdtük rombolni, amikor a hátvédeik elindultak a labdával. A letámadás célja nem a labdaszerzés volt, hanem a román középpálya kizárása a játékból. Ez többnyire jól sikerült (volt, hogy nem: de erről majd később), hiszen a román hátvédek kénytelenek voltak átívelni a labdát a középpálya felett, ebből viszont nem tudtak veszélyes helyzeteket kialakítani.

Kétféle presszinget láthattunk: 4-4-2-ben letámadva Szalai és Szabics nyomták a belsővédőket, Koman és Dzsudzsák  a két szélsővédőt fogták, Hajnal és Pintér pedig Bourceanu és Pintilii sarkára álltak. Apró szépséghiba, hogy ilyenkor Grozav szabadon maradhatott, ez egy esetben okozott is problémát.

A letámadás kevésbé veszélyes formáját 4-4-1-1-ben hajtottuk végre. Ilyenkor csak Szalai nyomta a belsővédőket. Szabics a mélyen játszó Bourceanut vigyázta, és így Hajnal és Pintér meg tudott birkózni Pintiliivel és Grozavval.

Magyar támadások

Szabics mozgása védekezésben nagyon hasznosnak bizonyult, de sajnos a támadásoknál nem lépett vissza hasonlóképp a középpálya felé, hanem a csatársorban maradt. A támadójátékunk így nem volt igazán működőképes, hiszen a középpálya közepén a románok 3-2-es létszámfölényben játszottak. A védősoruk ráadásul meglehetősen mélyen ült, és csatármozgás híján egyben is maradt. Hogy kicsit javuljon a helyzet, Dzsudzsák és Koman kénytelen volt a szélről befelé húzódni, így viszont szélsőjáték már csak akkor volt, amikor Kádár csatlakozott az akciókhoz. Nagy hasznunkra válna egy jó jobbhátvéd, mert így elég kevés a támadási lehetőség. A románokhoz hasonlóan mi is kénytelenk voltunk beadásokkal próbálkozni.

Egy példa, hogy Szabics hátralépése milyen lehetőségeket rejt a támadásban:

szabics hatul

Szabics a középpályán hozza a labdát. Goiant ezzel kihúzza a védőláncból, akinek a helyére már indul is Dzsudzsák.

dzsudzsak res

Dzsudzsák itt már Goian helyén vezeti a labdát, Szalai keresztbe mozog, így 2-2 ellen mennek. Helyzet lett belőle.

A hátvédsor

A hátsó négyest ismét a szervezetlenség jellemezte. A támadó- és a középsőharmadban végzett letámadás szerencsére már csírájában elfojtotta a román akciók egy részét (persze ahogy említettem, volt, hogy éppen ez hozta kellemetlen helyzetbe a védőket). Hajmeresztő pillanatok voltak hátul. A legnagyobb problémákat Mutu mozgása okozta. Egészen mélyre visszalépett. Egyrészt azért, mert sokszor csak így tudott labdához jutni, ugyanakkor ez egy tudatos eleme a román támadójátéknak. A Mutut őrző Mészárosnak ezzel akadtak is gondjai. Hasonló problémát állt fenn Kádár és Torje között is.

meszaros kilep

Mészáros Mutut követve kilép a láncból. Ez önmagában nem probléma, de az, hogy utána nem siet vissza, már igen.

uresen

Mészáros légüres térben, középen pedig egy üres román. Szerencsére nem kapott labdát. (Tegyük hozzá, hogy Vanczák és Korcsmár bénázása is kellett ehhez a helyzethez).

Az elrontott presszing:

presszinghiba

4-4-2-es presszingnél Grozav szabadon tud maradni. Itt nem sikerül a labdaszerzés, a passz Grozav felé megy.

grozav meszaros

Grozavra nem maradt középpályás, így Mészáros kénytelen kilépni rá. Kádár a mélyen visszahúzódó Torjét támadta le előzőleg, így mögötte hatalmas terület van.

rohan

Erre az üres területre szalad Grozav. Kádár egyáltalán nem, Mészáros pedig késve követi. Nagyon lassan reagáltak a szituációra.

A lassú reagálás és a szervezetlenség egy másik esetben:

wtf

Mészáros és Pintér mindketten a labdát támadják, Kádárról nem tudni, mit csinál ott középen, Torje pedig üresen kapja a labdát. Nem rajtunk múlt, hogy ebből nem lett gól.

Mi történt a végén?

Egy rövid időre a Szabics-Varga cserével átváltottunk 4-2-3-1-re, és ennek köszönhetően megizmosodtunk a középpályán, és hamar sikerült gólhelyzetig is eljutni.

A Hajnal-Kovács cserével ezt a fölényt el is veszítettük. Kovács nagyon elöl játszott, nem igazán segített be a középpályán. Közben a románok nagy erőkkel támadtak. Radu szinte végig a magyar térfélen volt, inkább középpályásnak tűnt már. Ebben a furcsa 3-4-3-as alakzatban gyakorlatilag csak náluk volt a labda. Elképzelhető, hogy Kovácsot Egervári kontrajátékban akarta használni, de  tekintve, hogy ki se jutottunk a térfelünkről, ez esélytelen volt. Az egyetlen megindulása alkalmával pedig felrúgták a félpályán.

A Halmosi-Dzsudzsák csere nyilván időhúzás volt. Az egyetlen említésre méltó dolog ezzel kapcsolatban, hogy 4 Haladás-nevelésű játékos volt a pályán. Talán célszerűbb lett volna Halmosi helyett Eleket behozni a pálya közepére aprítani kicsit, de már mindegy.

Egervári nem először cserél rosszul. Az észteket is visszahozta a meccsbe annak idején. Akkor megőriztük az egygólos előnyt. Most nem sikerült…

Reklámok

One thought on “Magyarország 2-2 Románia

  1. Visszajelzés: Románia 3 – 0 Magyarország | kontrapresszing

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s